Mindig szerettem magamnak sütni a pékárukat, mert így tudtam, hogy mi kerül bele a kenyereimbe, és úgy variálhattam, ahogy csak szerettem volna.
Aztán kiderült, hogy inzulinrezisztens vagyok, és így már egészen egyértelmű is lett, hogy akkor járok a legjobban, ha mindig összedobok pár olyan kenyérfélét, amiről nem csak azt tudom, hogy mit tartalmaz, de még azt is, hogy mennyi szénhidrát van egy adagjában.
Így lett nekem ez a túrós zsemle kiváló társam, gyakorlatilag mindig van belőle pár darab. Egyrészt a tűró miatt sokáig puha marad akkor is, ha a szobában, vagy hűtőben tárolom (utazáshoz is kiváló, teszteltem már síelésen, bírta egy hétig az erkélyre kitéve), de szuperül lehet fagyasztani is. Én általában ezt szoktam csinálni - megsütök egy nagyobb adagot, és a frissen elfogyasztott darabokon kívül a többit bedobom a mélyhűtőbe. Innen elég kivenni pár órával fogyasztás előtt, hogy kiengedjen, és olyan lesz, mint a friss - főleg, ha be is dobom egy kicsit a mini grillbe, és ropogósra melegítem a külsejét (kb. mindig így csinálom egyébként).
Álljon is itt a recept!
Hozzávalók
- 400 g teljes kiőrlésű liszt
- 50 g sikér (akkor sincs vész, ha nincs - akkor ehelyett is mehet liszt, csak kicsit tömörebb lesz a zsömle)
- 100 g túró
- 7 g szárított élesztő (vígy 25 g friss)
- 300 ml langyos víz
- 1 tk só
Elkészítés
A lisztet, sikért, sót elkeverem, majd belemorzsolom a túrót. A langyos vízben feloldom az élesztőt, ezt is a lisztes keverékhez adom, és alaposan kidagasztom a tésztát. Ezután félreteszem 30-50 percre, hogy a duplájára keljen.
A pihenést követően felosztom - én 12 részre szoktam -, és enyhén lisztezett felületen megformázom a zsemléket.
Eközben előmelegítem a sütőt olyan 200 fokra - én szoktam bele tenni egy tál vizet is, hogy gőzben, puhára süljenek.
Amíg a sütő melegszik, még hagyom a megformázott zsömléket pihenni, hogy az élesztő újra életre keljen benne, és duplájára növelje a bucikat, majd bedobom a sütőbe, és kb. 30-40 perc alatt készre sütöm őket. Az idő igazából sütőfüggő, szóval amikor már pirosak, és ropog&kopog az aljuk, akkor vannak készen.