A hétvégén megejtettük hagyományos őszi, családi összejövetelünket Solymáron.

Tudni kell, hogy igen kiterjed, ám annál összetartóbb családdal rendelkezem, szóval egy-egy ilyen eseményen nem viccelünk a létszámmal sem - minimum 50 fő van jelen, de sokszor ennél is többen tesszük tiszteletünket a házigazdánál. És mivel igencsak szeretünk együtt lenni, ezért nem elégszünk meg a hivatalos ünnepekkel, amikor összegyűlhetünk (gondolok itt a karácsonyra, húsvétra és társaira), hanem ezek mellé is beiktatunk olyan eseményeket, amikor találkozhatunk - ilyen a fent említett solymári Szabó-nap is.

Én nagyon szeretem ezt az őszi alkalmat, mert a kerti sütögetéssel, bográcsozással egy kicsit visszahozza az üdítő nyár emlékét az őszi napokba is. Ráadásul valami csoda folytán (1 eset kivételével) mindig csodaszép időjárást is kapunk körítésnek, úgyhogy tényleg igazi nyáridéző nap szokott ez lenni, ahol a bőséges lakomát egy jó kis erdei sétával mozogjuk le a közeli erdőben.

Az elmúlt évben azonban egy családi tragédia miatt sajnos nem került megrendezésre az őszi családi találkozó - éppen ezért örültem annak kiemelten, hogy idén ismét folytattuk a hagyományt a szokásos keretben.

Természetesen ide sem állítok be soha üres kézzel, így most is egy jó kis almáspite társaságában landoltam Solymáron - ami természetesen csupa szuper dolgot tartalmazott, és pillanatok alatt el is fogyott, úgyhogy meg is osztom veletek a receptjét, mert érdemes elkészíteni.

Hozzávalók

Tésztához

• 200 g teljes kiőrlésű liszt (nálam fele-fele tönköly és búzaliszt volt)
• 100 g vaj
• 1 db tojás
• 50 g eritrit
• 1 tk. almáspite fűszerkeverék
• 1 csipet só

Töltelékhez

• 4 evőkanál sárgabaracklekvár (nálam steviával eltett házi, de természetesen lehet valami jóféle bolti is)
• 1,5 kg alma
• 1/2 citrom leve
• 1 tk. almáspite fűszerkeverék
• 1 ek.eritrit
• 30 g vaj

Elkészítés

Az omlós alaphoz keverjétek el a lisztet a sóval, eritrittel és a fűszerrel. Morzsoljátok bele a vajat, majd a tojást hozzáadva gyors mozdulatokkal gyúrjátok egynemű tésztává, csomagoljátok folpackba, majd tegyétek hűtőbe minimum egy órára (de akár egy éjszakára is lehet, vagy ha nagyon nincs időtök, akkor 30 percre a fagyasztóba).

Hámozzátok meg az almákat, szedjétek ki a magházukat, vágjátok cikkekre, és a citrom levével locsoljátok meg őket, hogy ne barnuljanak meg. Szórjátok hozzá a fűszerkeveréket is, és forgassátok össze, hogy mindenhol érje a gyümölcsszeleteket az ízanyag.

A tésztát a sütés előtt vegyétek ki a hűtőből (ha a fagyasztóba tettétek, de ottfelejtettétek, akkor kicsit előbb, mert kőkemény lesz). Nyújtsátok ki, igazítsátok piteformába (közben a lelógó részeket vágjátok le és tegyétek félre), szurkáljátok meg pár helyen villával, és tegyétek 200°C-os sütőbe kb. 15 percre, hogy egy kis színt és kérget kapjon a pite alapja.

Ha ez megtörtént, kapjátok ki és kenjétek meg gazdagon baracklekvárral, majd pakoljátok meg még gazdagabban a fűszeres almaszeletekkel. Pici eritrittel még megszórhatjátok, és a maradék tésztát is rámorzsolhatjátok (ezért tettük félre). Ha több is maradt (mert szupervékonyra nyújtottátok/többet csináltatok/kisebb formába tettétek/egyéb) akkor akár kis rácsokat is csinálhattok belőle, vagy más díszítést, hogy csinosabb legyen a cucc. A tetejére dobjátok rá a felszeletelt vajat. Ezt ha nagyon nem akarjátok, ki is hagyhatjátok, de nagyon jót tesz a sütinek, mert egyrészt a zsiradék hozza ki a fűszerek ízét is, ráadásul nem engedi azt sem, hogy az alma kiszáradjon. Szóval eldönthetitek ízlésetek szerint, csak tudjátok, hogy a zsiradék-spórolás = íz-spórolás.

Miután ezt a nehéz döntést meghoztátok, toljátok vissza a sütőbe a most már rendesen megtöltött pitét, ahol 180°C-ra levett hőmérsékleten süssétek úgy 40 percig. Persze ha már korábban ég a teteje, vegyétek ki, ha pedig még ekkor is teljesen nyersek az almák, hagyjátok bent tovább - ez sütőfüggő tud lenni.

Langyosra hűlve a legjobb, vagy másnap, hidegen, miután még jobban összeértek az ízek.
Nálunk - mivel én péntek éjjel sütöttem másnapra - értelemszerűen ez utóbbi verzió játszott, és mind mondtam - morzsa sem maradt utána. ;)