Az van, hogy amikor a bátyám átjön hozzám valamiért, akkor mindig azzal kezdi - bármi is legyen a jövetele eredeti tárgya -, hogy milyen kajával tudom megkínálni. Igen, bélpoklos a szentem és az csak a slussz poén az egészben, hogy a csontkollekció alkatán ez kicsit sem látszik...
Bár eleinte megpróbálkoztam egy lazább, "Nem vagyok a csicskád, sem a szakácsod" típusú lerázással, de végül annyira megesett rajta a szívem (meg hát az is jogos, hogy én kényeztettem el anno, amíg együtt éltünk...), hogy elkezdtem rendszeresíteni az itthon lévő rágcsákat, sütiket, hogy bármikor is lep meg egy hirtelen látogatással, ne távozhasson üres hassal.
Persze ennek az állandó kaja-ellátottságnak előnyeit azóta a többi vendégem is élvezheti - na meg leginkább én, mert mindig tudom, hogy lapul valami jó dolog a kamrában, vagy épp a műlyhűtőben. A legutóbb például ilyen kis sajtos csigákkal tankoltam fel az éléskamrát (anno még Limarától lestem el őket), amik egyébként egy borozós-filmezős estének is kiváló kísérői voltak a múlt héten.
Hozzávalók
Tésztához
- 250 g teljes kiőrlésű búzaliszt
- 250 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
- 250 g vaj
- 1 tk. sütőpor
- 1 ek. só
- 200 g tejföl
- 1 db tojás
Töltelékhez
- 200 g puha vaj
- 150 g reszelt óvári sajt
- 50 g reszelt parmezán
- 1 tk. só
- 1 tk. pizza fűszerkeverék
Elkészítés
A tésztához elmorzsolom a vajat a liszttel, sóval és sütőporral, majd a tojást és tejfölt hozzáadva, gyors mozdulatokkal simára gyúrom.
A töltelék összetevőit csak simán elkeverem.
A tésztát nagy téglalappá nyújtom (kb. 3 mm vastagra), és teljesen megkenem a sajtos-fűszeres krémmel. A hosszabbik végétől kezdve felcsavarom, szorosan fóliába csomagolom, és beteszem a hűtőbe egy éjszakára, hogy vágható állagúra dermedjen.
Másnap előkapom a hidegről, kb. fél cm vastag szeletekre vágom, és sütőpapírral fedett tespire pakolom a csigákat. 200°C-os sütőben aranybarnára sütöm őket - ez kb. 20 percet vesz igénybe.
Lekapom őket a sütőlapról, néhányat meg bekapok, a maradékot pedig dobozba teszem, és a bátyámnak kínálom ha jön. Ha nem, azt is mind megeszem.