A sziklamászás miatt én elég sokszor töltöm az éjszakát a természet lágy ölén - és azt kell mondjam, életem legjobb élményei szoktal lenni az ilyen esték. Minden kis izgalmával együtt élvezetesek ezek az alkalmak, de az alapvető felszereléseken túl (úgy, mint hálózsák, sátor, túraruházat és társai) érdemes erre a 10 dologra külön figyelmet fordítani arra az esetre, ha az éjszaka nem egy kiépített és jól felszerelt kempingben érne minket.

1) Víz

A legfontosabbak egyike. Bár az ember túrázás, hegymászás során szeretne minél kevesebb súlyt a táskájába pakolni, a vízen nem lehet és nem is szabad spórolni. A dehidratáltság nem csak a bőrünknek nem tesz jót, de az agyi kapacitásunkat is csökkenti, kevésbé tudunk odafigyelni a veszélyekre, kevésbé bírjuk a fizikai igénybevételt, ráadásul könnyebben ki is hűlünk akkor, ha nincs a szervezetünkben elegendő víz. Vannak olyannyira eldugott helyek, ahol még egy elvadult patak, vagy forrás sem csordogál, úgyhogy érdemes egy kis tartalékot mindig félretenni, hogy ne érhessen minket negatív meglepetésként, ha nem találunk folyadékot.

2) Vízfertőtlenítő tabletta

Abban az esetben, ha van a közelben természetes víz, vagy ha havas vidéken vezet a túránk, egy fokkal könnyebb a dolgunk – szó szerint is, ugyanis ilyenkor a több liter folyadék helyett elegendő néhány vízfertőtlenítő tablettát, és egy palackot magunkkal cipelnünk, amiben a természetből nyert vízből iható folyadékot gyártunk.

3) Aszalványok&magvak (vagy egy házi műzliszelet)

Egy hosszú, túrázással teli nap során fontos az energiapótlás. Erre egyrészt fontos, hogy legyenek nálunk olyan előre csomagolt ételek, amik bírják az utazást, de mivel ezek általában nagy helyet foglalnak, ezért nem praktikus belőlük túl sokat betárazni. Érdemes tehát ezek mellett aszalt gyümölcsökkel és olajos magvakkal feltankolni a csomagunkat. Ezek az ételek nem véletlenül a túrázók legjobb barátai, mivel kis helyen, koncentráltan tartalmaznak energiát, ráadásul számos vitaminnal, ásványi anyaggal is gazdagítják a szervezetet. Ha magában nem kedvelitek őket, akkor rakhattok be helyettük néhány minőségi enerigaszeletet is, amikből szerencsére manapság már lehet olyan darabokat kapni, amik adalékanyagmentesek, úgyhogy a szervezeteteket sem terhelik felesleges dolgokkal.

4) Gázfőző

Eleinte ezt úri huncutságnak gondoltam, de hamar rá kellett jönnöm, hogy a gázfőző a túrázó legjobb barátja. Egy hosszú, hidegben töltött nap és éjszaka után ugyanis semmi nem melegít fel jobban, mint egy forró tea, vagy leves (vagy nagyon low budget megoldásban a sima forró víz). A semmi közepén pedig a gázfőző az, amivel meg tudjuk melegíteni az ételeinket, italainkat, így nem érdemes kihagyni a csomagunkból – főleg, hogy kis helyen elfér, és egy reggeli tea, vagy kávé tényleg életet lehel a megfáradt, elgémberedett és átfagyott végtagjainkba.

5) Fejlámpa

Minek az, ha van telefonom – az is világít, nem? Persze, ez így van, de meddig? Az erdőben minden energiát meg kell spórolni, mert sosem tudhatja az ember, mikor töltheti újra elektromos eszközeit – azok pedig gyorsan merülnek, ha mindenfelé világítgatunk vele. Arról nem is beszélve, hogy a telefont az egyik kezünkben tartva csak 1 kezünk van arra, hogy tevékenykedjünk – szóval ha sötétedés után kell sátrat állítanunk, akkor nagyon praktikátlan még a sima zseblámpa is. A legjobb megoldás tehát a fejlámpa, amit a fejedre téve mindig pont oda tudsz világítani, ahova nézel, és közben mindkét kezeddel szabadon mozoghatsz. És igen, hallottam már kifogásként, hogy „de az olyan hülyén néz ki”, de most komolyan – kempingezés közben ez senkit sem érdekel.

6) Mentőfólia

A legkisebb vésztartalék, amit nem éri meg kihagyni. Nekem ugyan még sosem volt szükségem a használatára, de bármikor elfordulhat, hogy olyan balesetet szenved az ember egy elhagyatott hely kellős közepén, vagy annyira hideggé válik az idő, hogy mással nem oldható meg a test kihűlés elleni védelme. Ilyenkor tökéletes a mentőfólia, ami bent tudja tartani a testhőmérséklet 90%-át. Persze a legjobb, ha nem kell használni, mert nincs semmi probléma, de nem nagy súly, úgyhogy ha mégis kéne, legyen kéznél.

7) Bicska

Mondani sem kell. Egy jó bicska szerintem a hétköznapokban is jó szolgálatot tesz, úgyhogy nekem például a ridikülömben is mindig megbújik egy darab (igen, ezzel okoztam már meglepetést biztonsági őröktől kezdve a bornyitó után kutató barátokig sokmindenkinek). Kempingezésnél viszont elengedhetetlen darab, mert gyakorlatilag ezzel a kis eszközzel meg lehet oldani minden vágási feladatot. Ha vagy olyan felkészült, hogy a víz mellé pakoltál sört, bort, akkor ezeket is kinyithatod vele, de felvághatod a bepakolt ételeidet, be is „kanalazhatod” őket vele, levághatod a letört körmödet, és a duct tapet is ezzel szeletelheted.

8) Duct tape

Ha már szóba került, álljon ez is itt. Kedvencem ez az „útmutató”, ami összefoglalja, hogy gyakorlatilag WD 40-nel és duct tape-pel minden probléma orvosolható az életben – és egyébként tényleg! Mivel kempingezés alatt általában inkább összerakni kell szétesett/törött/szakadt dolgokat, ezért én most ennek fontosságára hívom fel a figyelmet. A saját legjobb élményem ezzel az volt, amikor a sátram tartórúdja mondta be az unalmast, miközben fel akartam állítani (konkrétan kettétört két helyen is), de mivel volt nálunk egy kevés duct tape, nem estem kétségbe. Ennek, és néhány rugalmas faágnak segítségével szépen „sínbe raktuk” a sátorom állványzatát, és simán kihúztam benne az éjszakát.

9) Kézfertőtlenítő kendő

A túrázás, hegymászás általában azzal jár, hogy koszos lesz az ember. A vadkempingezés meg azzal, hogy nem tud megmosakodni normálisan. Erre találtak már ki mindenféle kézfertőtlenítőt – kence, spray, vagy éppen kendő formájában. Én azért ajánlom ez utóbbit a leginkább, mert az egy dolog, hogy hivatalosan a spray is lefertőtleníti a kezedet, de ha közben ugyanúgy látod, hogy ott van rajta a ráragadt sár, por és egyéb cucc, akkor nem lesz nagy gusztusod ahhoz, hogy például ezzel a kézzel egyél. Ellenben a kendők a fertőtlenítéssel párhuzamosan ezt a látható koszt is leszedik a bőrről, úgyhogy sokkal komfortosabban tud utána enni, inni, és egyéb dolgokat csinálni az ember.

10) Melegítő párna

Ez már lehet, hogy csak az én fázós természetemnek köszönhető, de mivel ezt a cikket most én írom, ezért nem tudom kihagyni a melegítőpárnákat sem ebből a felsorolásból - ezeknek a kis tasakoknak ugyanis már több jeges éjszakámat sikerült elviselhetővé tenniük sátrazás során. Volt rá példa, hogy a 14 °C-os komfortzónával bíró hálózsákomban „mulattam az időt” úgy, hogy kint 0°C tombolt – és ez egy cseppet sem volt kellemes. Amikor az éjjel közepén arra ébredtem, hogy konkrétan kontrollálhatatlanul remegek, annyira fázom, akkor fogtam két ilyen kis párnát, beraktam a lábfejemhez (mert ott éreztem a leghidegebbnek magam), és hagytam, hogy alulról is átmelegítsenek. Rövid időn belül javult is a hőmérséklet, és bár nem mondom, hogy szétizzadtam magam a melegtől, de határozottan elviselhetővé tették az éjszaka hátralevő részét ezek a kis melegítő tasakok.

+1) Jó társaság

Persze lehet menni táraság nélkül túrázni, hegyet mászni, és kempingezni is, de szerintem nincs is annál jobb, mint amikor meg tudod osztani az út során szerzett tapasztalatokat, élményeket, viszontagságokat olyanokkal, akik legalább annyira őrültek, mint te (hiszen ők is kint akarják tölteni az éjszakát a csillagos ég alatt). És persze lehetne a fentieken túl számos más dolgot is felsorolni, ami jól jön vadkempingezés közben, de ha ezek megvannak, akkor már túl nagy meglepetés nem érhet, úgyhogy így már bátran nekiindulhattok az erdőnek.

Ez az írás a Modern Robinson oldalán is megjelent.